Tovább sújt az új korona-tüdőgyulladás-járvány, hogyan oldja meg az élelmiszer-ellátási lánc a válságot

Az afrikai sertéspestis és a kelet-afrikai sáskapestis tesztje után az azt követő új korona-tüdőgyulladás-járvány felerősíti a globális élelmiszerár- és ellátási válságot, és tartós változásokat idézhet elő az ellátási láncban.

Az új koronatüdőgyulladás okozta munkavállalók előfordulási gyakoriságának növekedése, az ellátási lánc megszakadása és a gazdasági bezárási intézkedések negatív hatással lesznek a globális élelmiszerellátásra.Egyes kormányok intézkedései a gabonaexport korlátozására a belföldi kereslet kielégítése érdekében ronthatják a helyzetet.

A Globalization Think Tank (CCG) által szervezett online szemináriumon Matthew Kovac, az Ázsia Élelmiszeripari Szövetségének (FIA) ügyvezető igazgatója elmondta a China Business News riporterének, hogy az ellátási lánc rövid távú problémája a fogyasztói vásárlás. szokások.A változások hatással voltak a hagyományos vendéglátóiparra;hosszú távon a nagy élelmiszeripari vállalatok decentralizált termelést folytathatnak.

A legszegényebb országokat sújtják a leginkább

A Világbank által nemrégiben közzétett adatok szerint az új korona-tüdőgyulladás-járvány által leginkább érintett 50 ország a világ élelmiszerexport-kínálatának átlagosan 66%-át adja.Az arány a hobbinövények, például a dohány 38%-ától az állati és növényi olajok, friss gyümölcsök és húsok 75%-áig terjed.Az alapvető élelmiszerek, például a kukorica, a búza és a rizs exportja szintén nagymértékben függ ezektől az országoktól.

Az egyetlen domináns növénytermelő országokat is súlyosan érinti a járvány.Belgium például a világ egyik legnagyobb burgonyaexportőre.A blokád miatt Belgium nem csak a helyi éttermek bezárása miatt veszített értékesítésből, de a blokád miatt a többi európai országba irányuló értékesítés is leállt.Ghána a világ egyik legnagyobb kakaóexportőre.Amikor az emberek a járvány idején a csokoládé helyett a szükségleti cikkek vásárlására koncentráltak, az ország elvesztette az egész európai és ázsiai piacot.

Michele Ruta, a Világbank vezető közgazdásza és mások a jelentésben megállapították, hogy ha a munkavállalók morbiditása és a társadalmi távolságtartás során jelentkező kereslet arányosan befolyásolja a munkaerő-igényes mezőgazdasági termékek kínálatát, akkor a járvány kitörése után a negyedév során a globális élelmiszer-export kínálat. 6-20%-kal csökkenhet, és számos fontos alapélelmiszer, köztük a rizs, a búza és a burgonya exportkínálata több mint 15%-kal csökkenhet.

Az Európai Unió Egyetemi Intézete (EUI), a Global Trade Alert (GTA) és a Világbank megfigyelése szerint április végéig több mint 20 ország és régió vezetett be valamilyen korlátozást az élelmiszerexportra.Például Oroszország és Kazahsztán megfelelő exportkorlátozást vezetett be a gabonafélékre, India és Vietnam pedig a rizsre.Ugyanakkor egyes országok felgyorsítják az élelmiszerek tárolására irányuló importot.Például a Fülöp-szigeteken rizst, Egyiptomban pedig búzát.

Mivel az élelmiszerárak az új korona-tüdőgyulladás járvány hatására emelkednek, a kormány hajlamos lehet arra, hogy kereskedelmi politikát alkalmazzon a hazai árak stabilizálására.Ez a fajta élelmiszer-protekcionizmus jó módnak tűnik a legsebezhetőbb csoportok megkönnyebbülésére, de az ilyen jellegű beavatkozások sok kormány általi egyidejű végrehajtása a globális élelmiszerárak egekbe szökését okozhatja, ahogy az 2010-2011-ben is történt.A Világbank becslései szerint a járvány teljes kitörését követő negyedévben az exportkorlátozások eszkalációja átlagosan 40,1%-kal fogja csökkenteni a világ élelmiszerexport-kínálatát, miközben a világ élelmiszerárai átlagosan 12,9%-kal emelkednek. %.A hal, a zab, a zöldségek és a búza főbb ára 25%-kal vagy még ennél is magasabb lesz.

Ezeket a negatív hatásokat elsősorban a legszegényebb országok fogják viselni.A Világgazdasági Fórum adatai szerint a legszegényebb országokban az élelmiszerek fogyasztásuk 40-60%-át teszik ki, ami körülbelül 5-6-szorosa a fejlett gazdaságokénak.A Nomura Securities Food Vulnerability Index 110 országot és régiót rangsorol az élelmiszerárak nagy ingadozásának kockázata alapján.A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az élelmiszerárak tartós emelkedésének leginkább kitett 50 ország és régió majdnem mindegyike. Fejlődő gazdaság, amely a világ népességének csaknem háromötödét adja.Közülük a leginkább érintett országok, amelyek élelmiszerimportra támaszkodnak, Tádzsikisztán, Azerbajdzsán, Egyiptom, Jemen és Kuba.Az átlagos élelmiszerárak ezekben az országokban 15%-kal 25,9%-ra emelkednek.Ami a gabonaféléket illeti, az élelmiszerimporttól függő fejlődő és legkevésbé fejlett országokban akár 35,7% is lesz az áremelkedés.

„Sok tényező kihívás elé állítja a globális élelmiszerrendszert.A jelenlegi járvány mellett klímaváltozás és egyéb okok is vannak.Fontosnak tartom, hogy különféle politikai kombinációkat alkalmazzunk, amikor ezzel a kihívással foglalkozunk.”A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Johan Swinnen a CBN újságíróinak elmondta, hogy nagyon fontos csökkenteni az egyetlen beszerzési forrástól való függést.„Ez azt jelenti, hogy ha az alapvető élelmiszerek nagy részét csak egy országból szerzi be, ez az ellátási lánc és a szállítás ki van téve a fenyegetéseknek.Ezért jobb stratégia befektetési portfóliót építeni, hogy különböző helyekről szerezzen be forrást."Ő mondta.

Hogyan diverzifikálható az ellátási lánc

Áprilisban az Egyesült Államokban számos vágóhíd, ahol a dolgozók megerősítették az eseteket, bezárásra kényszerültek.A sertéshús-kínálat 25%-os csökkentésének közvetlen hatása mellett közvetett hatásokat is kiváltott, például a kukoricatakarmány-kereslet miatti aggodalmakat.Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által kiadott legfrissebb „World Agricultural Supply and Demand Forecast Report” szerint a 2019-2020-ban felhasznált takarmánymennyiség az Egyesült Államok belföldi kukoricakeresletének közel 46%-át teheti ki.

„Nagy kihívást jelent a gyár bezárása az új koronavírus-járvány miatt.Ha csak néhány napra zárva van, a gyár kontrollálni tudja a veszteségeit.A termelés hosszú távú felfüggesztése azonban nemcsak a feldolgozókat teszi passzívvá, hanem beszállítóikat is káoszba hozza.”– mondta Christine McCracken, a Rabobank állati fehérjeiparának vezető elemzője.

Az új koronatüdőgyulladás hirtelen kitörése számos összetett hatást gyakorolt ​​a globális élelmiszer-ellátási láncra.Az egyesült államokbeli húsüzemek működésétől az indiai zöldség- és gyümölcsszedésig a határokon átnyúló utazási korlátozások a gazdálkodók normál szezonális termelési ciklusát is megzavarták.A The Economist szerint az Egyesült Államoknak és Európának évente több mint 1 millió mexikói, észak-afrikai és kelet-európai bevándorló munkásra van szüksége az aratás lebonyolításához, de mostanra egyre nyilvánvalóbbá válik a munkaerőhiány problémája.

Mivel egyre nehezebbé válik a mezőgazdasági termékek feldolgozóüzembe és piacra szállítása, sok gazdaságnak kell leraknia vagy megsemmisítenie a feldolgozóüzembe nem szállítható tejet és friss élelmiszereket.Az Agricultural Products Marketing Association (PMA), egy ipari kereskedelmi csoport az Egyesült Államokban azt mondta, hogy több mint 5 milliárd dollárnyi friss gyümölcs és zöldség került kárba, és egyes tejgyárak több ezer gallon tejet dobtak ki.

A világ egyik legnagyobb élelmiszer- és italgyártó vállalata, az Unilever K+F ügyvezető alelnöke, Carla Hilhorst a CBN újságíróinak elmondta, hogy az ellátási láncnak nagyobb bőséget kell mutatnia.

„Támogatnunk kell a nagyobb bőséget és a diverzifikációt, mert most fogyasztásunk és termelésünk túlságosan függ a korlátozott választási lehetőségektől.”Silhorst azt mondta: „Minden nyersanyagunkban csak egy gyártóbázis van?, Hány beszállító van, hol gyártják az alapanyagokat, és azok, ahol az alapanyagot állítják elő, azok nagyobb kockázattal járnak?Ezekből a problémákból kiindulva még sokat kell dolgoznunk.”

Kovac a CBN újságíróinak elmondta, hogy rövid távon az élelmiszer-ellátási láncnak az új korona-tüdőgyulladás-járvány általi átalakulása az online élelmiszer-szállításra való felgyorsult átállásban tükröződik, ami nagymértékben érintette a hagyományos élelmiszer- és italipart.

Például a McDonald's gyorséttermi lánc márka európai eladásai körülbelül 70%-kal estek vissza, a nagy kereskedők átirányították a forgalmazást, az Amazon élelmiszerbolt e-kereskedelmi ellátási kapacitása 60%-kal nőtt, a Wal-Mart pedig 150 000-rel növelte munkaerő-felvételét.

Hosszú távon Kovac azt mondta: „A vállalkozások a jövőben decentralizáltabb termelésre törekedhetnek.Egy több gyárral rendelkező nagyvállalat csökkentheti speciális függőségét egy bizonyos gyártól.Ha a termelése egyetlen országban összpontosul, fontolóra veheti a diverzifikációt, például gazdagabb beszállítókat vagy vásárlókat.

„Úgy gondolom, hogy a beruházásra hajlandó élelmiszer-feldolgozó vállalatok automatizálási üteme felgyorsul.Nyilvánvalóan az ebben az időszakban megnövekedett beruházások hatással lesznek a teljesítményre, de úgy gondolom, ha visszatekintünk 2008-ra (az egyes országok élelmiszerexport-korlátozásai által okozott kínálat) válság esetén azok az élelmiszer- és italgyártó cégek, amelyek akik hajlandóak beruházni, biztosan növekedést tapasztaltak az eladások terén, vagy legalábbis sokkal jobban, mint azok a cégek, amelyek nem fektettek be.”– mondta Kovács a CBN riporterének.


Feladás időpontja: 2021-06-06